Magyar írók költők !
Készitette:Szabó László 8/a (Col1N*) Nézz szét ;)
Arany János
Született Nagyszalonta 1817 Március 2 Meghalt Budapest 1882 Oktober 22.
Az irodalmi pályafutását 1845 ben született az Elveszett alkotmány szatrikus eposszal kezdödött.
De igazán az 1846 ban írt Toldi tette hiressé.
Származása
-Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba [1], majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.
Gyermekkora
Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt; amikor született, nővére már rég férjhez ment és gyermeke volt. Szülei hívő reformátusok voltak, és így János fiatal korától békés, csendes környezetben nőtt fel, idős szüleivel. Tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen Szalontán iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, de már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája vo
lt Szalontának.
Iskola évei
Szalontai iskolaéveinek (1823–1833) végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon, de mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, ezért 1834-ben Kisújszállásra ment egy évre tanítónak. Megismerkedett a német, és a francia nyelvvel, az újabb költők műveivel. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Vágyai azonban nem tanítói pályára szánták, és 1836 februárjában elhagyta a kollégiumot.
-Vagyontalan nemesi családban született 1817. március 2-án. Tizedik gyermek volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Szülei, Arany György (* 1757 - † Nagyszalonta, 1844. január 2.) és Megyeri Sára (* 1772. november 2. - † Nagyszalonta, 1836. augusztus 20.) földművelők voltak.
Szinészként
Tanárait meglepve egy debreceni színtársulathoz csatlakozott, majd annak hirtelen távozásával őt is magukkal hívták, így vándorolni kezdett a társulattal, és megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort. Máramarosszigetig jutottak. Ekkor egy éjszaka, álmában halottnak látta édesanyját, ezért hazaindult, gyalog. Amikor hazaért, megtudta, hogy apja megvakult, és két héttel később anyja meghalt – ennek hatására egy ideig elhallgatott benne a költő. Nagyszalontán jegyzői álláshoz jutott. 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. László később bankárrá, népköltészeti gyűjtővé, kitűnő költővé, és irodalomtudóssá fejlődött. Ezekre Arany nagyon büszke volt.
Elismert költővé vállása
Az Elveszett alkotmány és a Toldi
Arany János 1845-ben kezdte írni az Elveszett Alkotmányt, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, és a pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. A bíráló szavak további munkára késztették Aranyt.1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő, s az ő utasítására vették fel a követelmények közé a népies formát. A pályázat szövege: „Készítessék költői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakain élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: nov. 26. 1846. Jutalma 15 db arany.” A Toldi már egyöntetű győzelmet aratatott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözölte.
Betegsége és halála
Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.
Betegsége 1878 áprilisában jelentkezett ismét súlyosabb alakban, és 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben alussza örök álmát. [2]
Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit 8 kötetben 1884–1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887–1889-ben. Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Stróbl Alajos mintázta, a Nemzeti Múzeum előtt állították fel és 1893 tavaszán leplezték le.